Ugrás a tartalomra
Egy pillanat...
Fazakas László SEO szakértő

Célba lőtt hirdetések

Várható volt, hogy a hirdetési piac is követni fogja az átalakuló internetezési szokásokat. Tíz-tizenöt éve, az internetkorszak hajnalán a felhasználók még szó szerint „böngésztek”: érdeklõdve bolyongtak az internetes oldalak között, hogy lássák, mi minden van fenn a világhálón. Az interneten fellelhetõ tartalom elképesztõ bõvülése miatt mára megváltozott az alapvetõ felhasználói attitûd. Fazakas László, az Arcanian Consulting vezetõ tanácsadója szerint az internethasználó abból a feltevésbõl indul ki, hogy az interneten minden megtalálható – csak meg kell keresni. Nem véletlen tehát, hogy a keresés (beleértve a különféle katalógusok, linkgyûjtemények használatát) az internetezés egyik legnépszerûbb formája lett, csak az elektronikus levelezés elõzi meg. 

Célzott reklámok

Van ennek egy másik vetülete is – teszi hozzá Mányai Csaba, az Arcus Interactive Group marketingigazgatója. Amióta rendkívül sok minden fellelhetõ az interneten, nem egyszerûen az információ lesz az érték, hanem a hiteles és a felhasználó számára releváns információ. Azok a kommunikációs platformok, közegek tudnak sikeresek lenni, amelyek valamilyen módon megteremtik ezt a hitelességet, például úgy, hogy személyre szabott, a látogatók számára fontos tartalmat kínálnak. A keresõk már a mûködésükbõl adódóan biztosítanak egyfajta személyre szabottságot, hiszen – remélhetõleg – azt jelenítik meg, amire a felhasználó kíváncsi.

Ezt a felhasználói attitûdöt lovagolják meg a keresõ-, más szóval kulcsszó alapú hirdetések. Ennek lényege dióhéjban annyi, hogy amikor a felhasználó a keresõbe beír egy szót vagy kifejezést, nem csupán a szokásos organikus találati listát kapja, hanem az oldalon megjelennek úgynevezett szponzorált linkek is – ezek olyan hirdetések, amelyek a keresett kulcsszóhoz kapcsolódnak. A rendszert a Google terjesztette el, de már számos más reklámkiszolgáló rendszer is mûködik; Magyarországon a Google AdWords mellett a közép-európai jelenléttel bíró, prágai székhelyû Etarget a legnagyobb.

A két rendszer között az egyik legnagyobb különbség, hogy míg a Google rendelkezik saját felülettel – a világ meszsze legnépszerûbb keresõjével –, addig az Etarget csak partnereinek oldalán értékesít hirdetéseket; Magyarországon mintegy 200 portállal vannak partneri viszonyban. További jelentõs különbség a rendszerek között, hogy a Google partnerei az AdWords segítségével a világ bármely országában meg tudják jeleníteni hirdetéseiket a világ bármely pontjáról. (Az Etarget ezt Magyarországon kívül Csehországban, Szlovákiában és hamarosan Romániában tudja kínálni.) A célzott hirdetések viszont immár nemcsak a keresõkben jelenhetnek meg, hanem a reklámrendszerrel kapcsolatban álló partnerek oldalain is; ezeken az automatikusan elemzett tartalom határozza meg, hogy milyen hirdetés kerüljön fel.

A keresõhirdetés számos tekintetben különbözik akár a megszokott online reklámozási formáktól is. Az egyik legfontosabb elméleti különbség, hogy ennél aktívabban egyik reklámozási formában sem vesz részt a fogyasztó – említ egy alapvetõ különbséget Damjanovich Nebojsa tanácsadó, a téma elismert szakértõje. A többi marketingkommunikációs eszköz alapvetõen „push” típusú, vagyis mintegy ráerõltetnek egy hirdetést a fogyasztóra: nem akkor kapja, amikor kéri, nem a környezettel, a tartalommal kapcsolatos, és így tovább. A keresõmarketing viszont „pull” típusú: a fogyasztót foglalkoztatja valami, keres valamit, és a reklámok is ezzel kapcsolatban érkeznek hozzá. „Azért tud itt sokkal magasabb lenni az átkattintási arány, mert olyankor találja meg a fogyasztót a reklám, amikor amúgy is nyitottabb a befogadásra” – fogalmazza meg a lényeget a szakértõ.

Licit és kulcsszavak

A hirdetõk szempontjából az is nagy különbség, hogy ebben a rendszerben nem felületet és garantált megjelenést vásárolnak, és sokkal tágabb tere nyílik az önkiszolgálásnak.

Mind az Etarget rendszere, mind a Google-féle AdWords lehetõséget ad arra, hogy a hirdetõ egy online felületen keresztül teljesen egyedül vezényelje le hirdetési kampányát. Ezzel sokan is élnek: az Etargetnél például 80 százalék azok aránya, akik közvetlenül lépnek kapcsolatba a hirdetési rendszerrel, és csak a maradék 20 százalék intézi ügynökségen keresztül reklámkampányát. (A Google erre vonatkozóan nem közöl adatokat.)

A hirdetõnek az online regisztráció után elõször azt kell eldöntenie, hogy milyen kulcsszavakra akar hirdetni. A hirdetési rendszerek praktikusan nem korlátozzák, hogy egy ügyfél hány kulcsszót állít be magának; ez lehet akár több száz vagy több ezer is, de ez utóbbinak csak akkor van értelme, ha azok tényleg szervesen kapcsolódnak a cég mûködéséhez, mondja Kálmán Tamás, az Etarget hazai képviselõje; ebben az esetben viszont többször jelenhet meg a hirdetése a tartalomszolgáltató portálokon.

A kulcsszavakhoz aztán meg kell írni a hirdetést (vagy hirdetéseket), és azokat fel kell tölteni a rendszerbe. A hirdetéseknek nincs szabott áruk; itt lép mûködésbe a keresõhirdetés egyik legérdekesebb jellemzõje, a licitálás. Az ügyfélnek kell beállítania, mennyit ér meg neki, hogy hirdetése bekerüljön a (rendszerint öt darab) szponzorált link közé, és menynyit hajlandó fizetni azért, hogy ott minél elõkelõbb pozícióban szerepeljen. Minél elõrébb van egy hirdetés a listában, annál többen kattintanak rá, de annál többet is kell érte fizetni. Kulcsfontosságú viszont, hogy fizetni nem a megjelenésért kell, hanem csak az átkattintásért, vagyis akkor, amikor egy látogató ténylegesen kattintott a hirdetésre.

Az ár nagyon sok mindentõl függ. Alapvetõen az a meghatározó tényezõ, hogy az ugyanarra a kulcsszóra hirdetõk mennyit kínálnak a megjelenésért (ettõl lesz licit), és ezért az ár folyamatosan változik is. Értelemszerûen a népszerû keresõszavak (ingatlan, állás, használt autó, stb.) magasabb licitet igényelnek, mint a ritkábban használtak. A másik fontos tényezõ a hirdetés átkattintási aránya (click-through rate, CTR), vagyis hogy milyen gyakran kattintottak arra a reklámra: minél magasabb ez az érték, annál olcsóbban szerezheti meg az elõkelõ helyeket. Ebben a gyakorlatban ismét a keresõknek az az elve érvényesül, hogy a releváns tartalmakat részesítik elõnyben; egy népszerûbb, nagyobb átkattintási arányt elérõ hirdetés relevánsabbnak tekintendõ.

A pénz nem minden

Hogyan mûködik ez a gyakorlatban? Az Etarget online felületén az ügyfél látja, hogy az általa megadott kulcsszavakhoz mekkora maximális kattintási ár (licit) és milyen CTR tartozik, és ezekkel éppen melyik pozícióban van – magyarázza Kálmán Tamás. Ez utóbbit százalékosan fejezi ki a rendszer: ha 100 megjelenésre ketten kattintottak, akkor 2 százalék a hirdetés CTR-je.

Az Etarget rendszere ezt a két számot szorozza meg, majd ez alapján rangsorolja a hirdetéseket. Ha A hirdetõ 140 forintot ajánl egy kulcsszóra, de csak 2 százalék a CTR-je (és így 280 pontot ér el), akkor mindenképpen meg fogja elõzni B hirdetõ, aki talán csak 100 forintot kínál, de 3 százalékos CTR-jével 300 pontos eredményt ért el. Az A hirdetõ akkor kerülhet az elsõ pozícióba, ha legalább 151 forintra emeli a licitet; de ha javul a CTR-je (mert javít a hirdetésén), akkor nem is kell emelnie, sõt, talán még kevesebbet is fizet. Egy ügyfél természetesen nem látja azt, hogy mások mennyit fizetnek egy bizonyos pozíció eléréséért, de azt megmutatja neki a rendszer, hogy milyen magasra kellene emelnie a licitet, hogy elõkelõbb helyre rangsorolja a megjelenített hirdetések között.

Ilyen pontos összegeket az AdWords rendszer nem kínál. Az ügyfél azt látja, hogy az adott kulcsszóra megjelenõ hirdetése átlagosan hányadik pozícióban szerepel, illetve arról is értesül, ha a licitje már túl alacsony ahhoz, hogy egyáltalán felkerüljön a hirdetési listára – kezdi a különbségek ismertetését Peresztegi Zoltán, a Google magyarországi képviselõje. Az AdWords esetében egy hirdetés pozíciójának eldöntésében a megadott licit mellett nagy szerep jut a minõségi tényezõnek is, hogy ne csak a keresõtalálatok legyenek minél relevánsabbak, hanem a mellettük megjelenõ hirdetések is. A minõségi kritérium nem egyszerûen a CTR-t jelenti, hanem ennél bonyolultabban áll elõ – magyarázza Peresztegi Zoltán –: befolyásolja az is, milyen szoros a kapcsolat az adott keresési kulcsszó és a hirdetett oldal között, de természetesen nem mellékes a CTR sem.

Ha valaki az Etarget rendszerében akar hirdetni, akkor 20 forintos kezdõárral kell számolnia. Nagyon jó CTR-t elérve a hirdetési ár ez alá is mehet; a minimumár az Etarget esetében 5 forint, a Google AdWordsnél 2 forint, vagyis ennél olcsóbban nem lehet átkattintást szerezni. A licit felsõ határa nincs korlátozva, de a tapasztalatok alapján 150–200 forintnál van a gyakorlati limit, efölé szinte soha nem megy az ár.

Minthogy a költségek nem láthatók elõre, beállíthatók különféle korlátok is. Az Etargetnél a felhasználó mondhatja meg, hogy egy hónapban maximálisan mekkora összeget szán a hirdetésekre; ezt a rendszer automatikusan elosztja a hónapból fennmaradó napok között, vagyis nem állhat elõ az a helyzet, hogy a keret egy hét alatt kifogy, és utána három hétig egyetlen hirdetés sem jelenik meg. Természetesen az AdWords is alkalmas kampány- és napi költségmaximumok meghatározására.

Önkiszolgáló rendszerben

Mind az Etarget, mind az AdWords többféle módon igyekszik megkönnyíteni az ügyfelek életét, illetve segítséget adni nekik a minél hatékonyabb online kampányok beállításában és levezénylésében. Megadható, hogy egy hirdetés csak a keresõkben, csak a tartalomszolgáltatóknál vagy mindkettõnél fusson; a portálok közül is kiválaszthatók azok, amelyeken az ügyfél szeretné vagy nem szeretné látni a hirdetését.

A további lehetõségek közé tartozik, hogy az Etarget oldalairól lekérhetõek azok a kulcsszavak, amelyekre a leggyakrabban kerestek rá a vele partneri kapcsolatban álló keresõkben (ezek között a Google értelemszerûen nem szerepel). A cég folyamatosan méri és közzéteszi a legjobb CTR-t produkáló hirdetéseket is; ezek között van olyan, amely közel 25 százalékos CTR-t ért el, de az elsõ öt közé általában csak 15 százalék feletti eredménnyel lehet bekerülni.

Arról nem közöl statisztikát a Google, hogy az egyes kulcsszavakhoz milyen átkattintási arány tartozik, vagy hogy azokra hányan hirdetnek, de az automatikus rendszer a felhasználó kérésére a beírt kulcsszó mellé felajánl újabbakat is, amelyek népszerûek a hirdetõ ügyfelek és a keresõk körében. „A leghatékonyabbak azok a kulcsszavak lehetnek, amelyekre sokan keresnek, de még kevés hirdetõ csapott le rájuk” – ad egy tippet Peresztegi Zoltán. Az AdWords egyébként automatikusan figyeli, hogy a felhasználó hasonló hirdetései közül melyik a jobb (melyikre kattintanak a legtöbben), és inkább azt fogja beadni a gyengébbek helyett.

Érdekes funkciója az AdWordsnek a statisztika: arról, hogy mely hirdetésekbõl lett tényleges vásárlás. Ehhez az oldal üzemeltetõjének be kell építenie egy kis kódot a weblapba, amely a befejezett online vásárlások után értesíti a Google rendszerét. Így az ügyfél nemcsak azt tudja nyomon követni, hogy melyik hirdetésére kattintottak a legtöbben, illetve a legmagasabb arányban, hanem azt is, hogy melyik generálta a legtöbb vásárlást.

Mindkét szolgáltató figyel arra is, hogy egyetlen kulcsszóra csak egyetlen hirdetést (szakszóval kampányt) futtasson a hirdetõ: azaz ugyanahhoz a kulcsszóhoz nem tartozhatnak különbözõ szövegû hirdetések. Ellenkezõ esetben elõfordulhatna, hogy egy keresésnél ugyanannak az ügyfélnek több hirdetése is megjelenne egy oldalon, ami korántsem lenne etikus. Ugyanakkor egy kampányhoz (hirdetéshez) bármennyi kulcsszó rendelhetõ.

Az AdWords azt is kiszûri, ha valaki „rafinált” módon több felhasználói fiókot nyit, és azokból igyekszik számos egyforma hirdetést elhelyezni. A Google szerzõdési feltételeiben kikötik, hogy egy megjelenített URL-hez csak egyetlen hirdetés tartozhat. A megjelenített és a cél- URL-eknek pedig egyezniük kell, így az URL-ek manipulálására sincs mód.

Stratégia nélkül nem megy

Míg a felszínen a keresõhirdetések rendszere és kezelése egyszerûnek látszik, igazán hatékony alkalmazásuk már kifinomult ismereteket igényel. A keresõmarketing ráadásul, szélesebb értelemben véve, nemcsak a hirdetések célzott elhelyezését jelenti, hanem jól felépített stratégiát igényel – igyekszik eloszlatni egy közkeletû tévedést Fazakas László.

A stratégia abból indul ki, hogy az ügyfél milyen célcsoportot és milyen keresõkön vagy portálokon keresztül szeretne megszólítani.

Ezek után lehet eldönteni, hogy ehhez milyen tartalom jó, azt hogyan kell elhelyezni az oldalakon, milyen struktúrát kell kialakítani.

Sort kell keríteni az úgynevezett keresõoptimalizálásra is: ez azt célozza, hogy az adott oldal minél elõkelõbb helyen szerepeljen egy keresés organikus találati listájában. (A felhasználók túlnyomó többsége ugyanis nem lép túl az elsõ találati oldalon.) Ehhez számos legális és legalább ugyanennyi nem legális eszközt is fel lehet használni. Bármi legyen is az eszköz, a feladata végsõ soron mindegyiknek ugyanaz – vonja le a következtetést Fazakas László: a lehetõ leghatékonyabban jelen lenni a keresõkben.

Ebbõl adódóan viszont egy keresõhirdetési kampányt sokkal alaposabban elõ kell készíteni, mint például egy óriásplakát- kampányt, és ennek lebonyolítását is folyamatosan követni kell – teszi hozzá az Arcanian Consulting vezetõ tanácsadója. Egy keresõcég, a saját jól felfogott érdekében, minden erejével arra törekszik, hogy a felhasználó számára minél fontosabb találatokat hozzon fel a keresésekre, és ugyanezt érvényesíti a hirdetésekben is: csak olyan hirdetést jelenít meg, amelyik releváns az adott keresésre. Minél kevésbé releváns egy hirdetés, annál ritkábban fog megjelenni a felhasználók elõtt.

Lépésrõl lépésre

A konkrét hirdetési stratégia megszervezése a megfelelõ kulcsszavak kiválasztásával kezdõdik. Ezt mindenképpen a cég tevékenységébõl kell levezetni, és értelemszerûen fel kell használni hozzá a hirdetési rendszerek kínálta, fent említett segítségeket is. Harminc– ötven megfelelõen megválasztott kulcsszó általában elég egy cég tevékenységének lefedésére; ennél többet már nehéz figyelni és karbantartani.

A következõ lépés a hirdetési szöveg megfogalmazása. Ennek fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni – szögezi le Damjanovich Nebojsa, hozzátéve: van néhány alapszabály, amit nem szabad szem elõl téveszteni. A legfontosabb: a keresett kulcsszónak (aminek alapján megjelent a hirdetés) ugyanabban a formában, ragozás és eltérések nélkül kell szerepelnie a hirdetés szövegében, sõt, lehetõleg a címében. Nem lehet általánosságokat írni, sokkal inkább cselekvésre felszólító igéket, pozitív töltésû szavakat kell alkalmazni: kattintson, látogassa meg, most csinálja, kedvezmény, és így tovább. Ha az ügyfél a „keresõoptimalizálás” szóra keresett rá, akkor a hirdetésben ne a „webhelyek áttervezése” szerepeljen, mert arra senki sem fog ránézni, még ha a hirdetõ esetleg ugyanazt is érti rajta – említ egy gyakorlati példát a szakértõ.

Mindezeket Sziebig Péter, a február elején alakult Klikkmánia online ügynökség ügyvezetõje is rendkívül fontosnak tartja. Vállalkozásuk a Netpincér szolgáltatás mûködtetése során tapasztalta meg, hogy mennyire nem mindegy, milyen kifejezéseket, szavakat tartalmaz egy hirdetés, hogyan fogalmazzák és kezdik a mondatokat, mit tesznek a címbe. „A legnagyobb átkattintási arányt az fogja elérni, aki a szöveget leginkább hozzá tudja igazítani a keresési kulcsszavakhoz – mondja. – Ideális esetben ezért minden egyes kulcsszóhoz saját hirdetési szöveg is tartozik.”

Ehhez szorosan kapcsolódik a landolási oldal – vagyis az a weblap, ahova a hirdetésben elhelyezett link mutat – kialakítása is, folytatja a Klikkmánia ügyvezetõje. Az nem elég, hogy a látogató megérkezik a weboldalra: ott ügyfelet, vásárlót kell belõle „faragni”. Ha például egy webáruház, amelynek ezer terméke van, és mindegyikre hirdet, nem a kérdéses termékhez vagy termékcsoporthoz vezeti a látogatót, hanem a fõoldalra, akkor kárba veszett a hirdetése, mert onnan már nem valószínû, hogy továbbmegy a potenciális vásárló.

Állandó finomítás

A keresõhirdetéseknél azonban a munka nem ér véget akkor, amikor a hirdetés bekerül a szolgáltató rendszerébe. Folyamatosan figyelni kell a dinamikusan változó hirdetési árat, és értékelni kell, hogy mi a célravezetõbb a jobb pozíció eléréséhez: a licit emelése vagy inkább a hirdetés átszövegezése, hogy javuljon az átkattintási arány. Erõs versenyhelyzetben lévõ iparágak esetében ezt akár naponta többször is meg kell csinálni: rá kell nézni az egyes kulcsszavak árára, a hirdetõk licitjeire, a kulcsszavak helyezésére – teszi még hozzá Damjanovich Nebojsa. Valamennyire ezt is lehet automatizálni (a rendszerek küldenek értesítést), de a személyes odafigyelés nem helyettesíthetõ.

Pár hét elteltével aztán már összegyûlik annyi adat, hogy az alapján akár a stratégia módosítására is sor kerülhet – elemzi a további teendõket Fazakas László. Kiderülnek, melyek a népszerûbb, vonzóbb kulcsszavak – a lakást, az otthont vagy az ingatlant részesítik elõnyben a fogyasztók –, mennyi idõt töltöttek el a weboldalon az átkattintó felhasználók, mennyi érdeklõdés, megrendelés született ezekbõl. Ezek alapján lehet dönteni, a kulcsszavak átértékelésérõl, a hirdetési szöveg átfogalmazásáról és esetleg a weblap átalakításáról.

Ezek már olyan feladatok és annyi – akár napi szintû – munkát jelentenek, hogy sok felhasználó nem akar bíbelõdni velük, és inkább ügynökségre bízza a kampányok figyelését. Azt leginkább a hirdetni szándékozó ügyfél piaca dönti el, hogy mennyire van szükség az ügynökség munkájára – állítja Damjanovich Nebojsa. Ahol nagyon erõs a versenyhelyzet – mint mondjuk a biztosítók között –, ott elengedhetetlen az ügynökség által megtervezett stratégia, és jól jön a tapasztalat, az összehasonlítás lehetõsége más piaci szereplõkkel, más iparágakkal.

Sajnos a piacon számos kókler cég igyekszik ügyfelekre vadászni, a „mi majd elõreviszünk téged a Google találati listáján” szlogennel – ismerteti az árnyoldalakat Sziebig Péter. Az ügynökség kiválasztásában érdemes megnézni a referenciákat (kikkel dogozott már együtt, ellenõrizni a futó referenciákat), azt, hogy vállalják-e a napi munkát a hirdetésekkel, vagy csak a mennyiségre mennek, és bannerként kezelik a keresõhirdetést is. A szerzõdésnél az ügyfeleknek ki kell tûzniük sarokszámokat (megjelenés, átkattintás, érdeklõdõ vagy tényleges vásárló), és ha az ügynökség ezeket nem hozza, akkor szívfájdalom nélkül váltani kell.

Célzottan hatékony

A keresõhirdetések népszerûségét hatékonyságuk adja, amely sokkal jobb, mint az egyéb – amúgy ritkán alkalmazott – átkattintás (pay-per-click) típusú hirdetéseknél. Míg egy hagyományos, akármilyen jó online hirdetés átlagosan 2–3 százalékos átkattintási arányt érhet el, addig egy keresõhirdetésnél ez a mutató inkább 5–10 százalékos, a legjobbak pedig ennek a kétszeresét is elérik.

Tovább lehet növelni a hatékonyságot a hirdetések folyamatos finomításával, amit az tesz lehetõvé, hogy minden pillanatban nagyon sok és nagyon pontos adat áll rendelkezésre. Ha a felhasználó átkattint a hirdetõ oldalára, akkor lehet tudni, hogy milyen kulcsszóra keresett, honnan jött, mennyi idõt töltött a hirdetõ webhelyén, és így tovább. „A keresõmarketingben egyáltalán nem igaz a marketing klasszikus szabálya, amely szerint a hirdetési költségek fele kidobott pénz – állítja Fazakas László. – Jó stratégiát követve maximum 15–20 százalék lesz az a költés, amelyet nem tudunk nyomon követni, a többirõl azonnali és pontos képet kaphatunk.” Az is lényeges, hogy az elemzésekhez használt mintavétel 100 százalékos lehet: ha tízezren kattintottak át egy keresõbõl, akkor mind a tízezerrõl lehet tudni, hogy honnan jött, mit csinált, és nem kell feltételezésekbõl, statisztikákból kiindulni.

 

A hirdetõk számára általában két tényezõ nagyon vonzó a keresõhirdetésekben. Az egyik a költséghatékonyság: csak a tényleges érdeklõdõk után kell fizetni, nem pedig a puszta megjelenésért, amelynek hatékonyságát utólag kell elemezgetni, esetleg felbecsülni. Ehhez járul hozzá, hogy jól kontrollálhatók a költségek: napi, heti, havi bontásban megadható, hogy mennyit akar költeni a hirdetõ, és rögtön lemérhetõ, hogy abból az összegbõl mennyi új látogatót tudott a weboldalára vonzani.

A másik lényeges tényezõ a célzottság. „A Netpincér esetében is rendkívül fontos volt, hogy olyanok elõtt jelenjen meg a hirdetés, akik potenciális vásárlói is a szolgáltatásnak” – emeli ki Sziebig Péter. Nem országos lefedettséggel rendelkezõ cég lévén elõnyös volt számukra, hogy módjukban állt csak azoknak a fogyasztóknak hirdetni, akik az általuk is kiszolgált városokban éltek. Az Etarget esetében a határ mentén mûködõ vállalkozások élnek azzal a lehetõséggel, hogy a szlovák nyelvû keresésekre szlovák nyelvû hirdetéseket jelenítenek meg, a határon túlról bõvítve ügyfélkörüket – említ egy másik példát Kálmán Tamás. A térbeli mellett idõbeli korlátok is beállíthatók, például az, hogy napon belül mikor jelenjen meg a hirdetés.

Újító szellemben

A keresõhirdetések népszerûsége folyamatos újításokra ösztönzi a szolgáltatókat. Ezek egy része visszalépésnek tûnhet: így például az Etarget lehetõséget teremt arra, hogy a szponzorált linkek ne célzottan, hanem véletlenszerûen jelenjenek meg a partneroldalakon, a Google AdWords pedig nemcsak átkattintás, hanem megjelenés alapján is felkínálja az elszámolást. Mindkét cég képviselõje állítja, hogy ezeket a lehetõségeket a felhasználók kérésére vették fel a rendszerbe.

Másféle újdonság a Google által kínált képes, illetve videohirdetések lehetõsége; kérdés azonban, hogy ezzel mennyire barátkoznak meg a fogyasztók, illetve hogyan illeszthetõ be a Google szándékosan puritánnak megtartott weblapjába.

Érdekes lehetõséget kínálnak a mind nagyobb népszerûségre szert tevõ web 2.0-s közösségi oldalak, mint az iwiw, a MySpace vagy a YouTube. Ezeken nehezebb elhelyezni a hirdetéseket (hiszen a tartalom kategorizálása sem olyan egyszerû), de Damjanovich Nebojsa szerint komoly elõny, hogy lehetõség van a felhasználó demográfiai adatai, az általa megjelölt hobbi, a látogatott csoportok vagy a lekért tartalom alapján szûrni, és ezek figyelembevételével felkínálni a célzott hirdetést. Szerinte egyébként elõször a népszerû blogokon fogunk célzott hirdetésekkel találkozni, de õ már hallott próbálkozásokról az RSS hírcsatornákon történõ hirdetésekrõl is.

 

 

Source
http://www.itbusiness.hu

Új hozzászólás

Korlátozott HTML

  • Képek, videók, idézetek és hasonlók középre rendezése. (data-align="center")
  • Szövegleírás adható képekhez (data-caption="Felirat"), videókhoz, idézetekhez és hasonlókhoz.

About

We are professional and reliable provider since we offer customers the most powerful and beautiful themes. Besides, we always catch the latest technology and adapt to follow world’s new trends to deliver the best themes to the market.